Tájékozódás a honlapon
Hogyan és mire kereshetünk?
A honlap többféle keresési lehetőséget kínál az olvasónak. A FORRÁSOK menüpontban a bal oldalon szerepelnek a feldolgozott kéziratok, amelyekre rákattintva megtekinthetjük az adott forrás jellemző neumakészletét, ezen kívül itt feltárul a forrás összes adata is. A források rendezési sorrendje változtatható (ABC-rend: Forrástípus, Forrásnév, RISM-jelzet, Kor, Proveniencia, Notáció, Könyvtár).
A NEUMÁK KERESÉSE menüpontban több szempont szerint listázhatjuk a találatokat: megadhatunk a forrásra vonatkozó paramétert (ez lehet KOR, NOTÁCIÓ, FORRÁSTÍPUS stb.), majd kiválaszthatjuk a keresett neumatípust. A találati listában a neumákra kattintás után azok a jobb oldali üres felületen is megjeleníthetők, egymás mellé rendezhetők, így még látványosabban rajzolják ki az adott hangjegy leírásában forrásról forrásra tapasztalható különbségeket.
Hasznosnak tűnt egy komplex oldal beillesztése is, az ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT menüpont az adatbázisban megtalálható összes forrás valamennyi neumáját tartalmazza: ez egy igen látványos összképet eredményez. A neumákra kattintva, azok nagyobb méretben is megjelennek. A rendszerbe bedolgozott új források révén a táblázat és a honlap mögött álló adatbázis folyamatosan frissül.
Felmerülő kérdések:
Miért fekete-fehérben jelennek meg egyes kéziratok neumái?
Feldolgozásunk során nem minden esetben áll rendelkezésünkre kiváló minőségű, színes fotóanyag a BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztályának Digitális gyűjteményében: sok forrásunk egyelőre csak fekete-fehér, vagy gyengébb minőségű színes digitális fotóanyag formájában hozzáférhető. E problémát úgy igyekeztünk leküzdeni, hogy a neumák képkivágatait korrigáltuk, s a lehető legolvashatóbb formában jelenítettük meg. Sajnos fekete-fehér fotó esetében a színt módosítani nem állt módunkban. A jövőben célunk, hogy minél több jó minőségű, színes digitális másolathoz jussunk hozzá, s az analízis fekete-fehér/kis felbontású elemeit lépésről lépésre lecseréljük.
Hogyan kapcsolhatjuk ide az online elérhető forrásokat?
Abban az esetben, ha online hozzáférhetünk a kódex képanyagához (örvendetes, hogy egyre több kézirat található meg Open Access (OA) az interneten), a forrás leírásánál jelezzük a közvetlenül odavezető utat. Így nem csak egy rövidke kivágat-illusztráció, hanem a teljes forrás is az olvasó szeme elé tárul.
Nem vet fel jogi problémát a fotómásolatok használata?
A forrásokról készült fotók nagyobb részleteinek közlése tulajdonjogi problémákat vetne fel. Ezt az eredeti kontextusból kiragadott kottaépítőelemek használatával köszöböltük ki (e szelekció a tudományos analízis első lépcsője, egyszersmind első eredménye is). Emellett a szerzői jogi törvény arra lehetőséget kínál, hogy tudományos célú műben – idézetként – egy-egy rövid kivágatot illusztrációként megjelenítsünk, felvillantva a forrás kottaírásának összképét.
A szabad felhasználás esetei (1999 évi LXXVI: törvény [Szjt.]
"34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen."
Milyen projektekkel működünk együtt?
Neumakatalógusunk elsősorban az MTA Lendület Digitális Fragmentológia kutatócsoport Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis http://fragmenta.zti.hu/ projektjével kapcsolódik össze, amely hazai és külföldi gyűjtemények magyar vonatkozású kottás töredékeit közli és vizsgálja.